HU BFL XI.115 Hirmann Ferenc Fémöntöde, Rézáru és Vagonfelszerelési Gyár iratai, 1928-1950 (Fond)

Archive plan context


Information on identification

Ref. code:HU BFL XI.115
Ref. code AP:HU BFL XI.115
Title:Hirmann Ferenc Fémöntöde, Rézáru és Vagonfelszerelési Gyár iratai
Creation date(s):1928 - 1950
Creation date(s), remarks.:1928-1950
Level:Fond

Information on extent

Extent:3.88
Running meters:3.88
Raktári egységek:nagydoboz : 21 (2.9 ifm)
kisdoboz : 9 (1.08 ifm)

Information on context

Administration history:Létrehozás, jogelőd:
Hirmann Ferenc 1880-ban hozta létre a vállalat magját képező műhelyt Bp. VII. Külső dob-utca 37. sz. alatt. 1889/90-ben a műhely a Bp. VII. Csányi u. 7/9. sz. alatti, Hirmann Ferenc saját tulajdonát képező házba költözött át.
Az eredetileg különböző rézáru cikkek /gőz-, légszesz- és vízvezetéki csapok és szerelvények, bor- és sörcsapok és szivattyúk, kúthengerek és szelepek/ gyártásával, horgany- és ércöntvény cimtáblák és betűk előállításával, sárgaréz-, érc- és horganyöntvény egyéb rendeltetésű megmunkálásával foglalkozó műhely a századforduló táján már mintegy 50 munkást foglalkoztatott. A későbbiek folyamán az üzleti profil háztartási és kertészeti cikkek, tűzoltókészülékek, vagonfelszerelési tárgyak gyártásával, továbbá kovácsolt és öntött vascsövek, zománcozott kádak, egészségügyi cikkek, fayence tárgyak kis- és nagybani eladásával bővült ki. A magáncégeken kivül egyre több megrendelés érkezett állami és más közületi szervektől, majd a hadseregtől is. A felfokozott keresletnek megfelelő gyártási kapacitás megteremtése érdekében a vállalat 1911-ben a Váci út 117-119. sz. alatt létesitett gyártelepre költözött át, ahol az 1910-es években már kb. 200 munkást foglalkoztatott.
A Hirmann-cég exportpiacai sorában eleinte főleg Bulgária és Románia játszott jelentős szerepet, de a két világháború közötti időszakban több európai, valamint közel-keleti országgal növekedett az értékesítési terület.
A II. világháborús hadirendelések erősen felfokozták a termelést: az 1940. évi 300 főt kitevő munkáslétszám a háború végéig közel kétszeresére emelkedett. A harci cselekmények /a gyártelepet 1944-ben ért bombakárok, a Budapest ostroma során keletkezett, belövésektől származó sérülések/ ugyanakkor érzékeny veszteségeket is okoztak: az épületkárokon túlmenően a gépekben, berendezésekben, kész- és félkész árukban, nyersanyagokban is jelentős volt a pusztulás.
A háborút követően a vállalat kb. 150 főnyi munkáslétszámmal kezdte meg a termelést. A polgári célokra történő gyártás mellett a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia részére végzett jóvátételi munkák olyannyira megfelelő foglalkoztatást biztosítottak, hogy a munkáslétszám 1945 végétől 1947 közepéig átlagosan 250 főre, 1947 végéig pedig már 300 főre emelkedett.
A Hirmann Ferenc Fémöntöde-, Rézáru- és Vagonfelszerelési Gyárat 1948-ban államosították. 1949. június 1-én egyesítették az Ulrich B. J. Bádog- és Ólomárugyár céggel, az így létrejött vállat az "Ulrich" Fémszerelvényárugyár nevet vette fel. Később a cégszövegből kimaradt az "Ulrich" név, és mint Fémszerelvényárugyár működött 1964-ig, amikor vidékre telepitették. Elhagyott budapesti gyártelepét /Váci ut 117-119/ az 1965. január 1-én létrejött "Elzett" Fémlemezipari Müvek vette át egyik gyáregysége, a Zár- és Lakatgyár részére.
Értékesebb állagok: Ügyvezetóség; Személyzeti és munkaügyi osztály.
 

Usage

End of term of protection:12/31/2010
Permission required:Nincs
Physical Usability:Korlátozás nélkül
Accessibility:Nyilvános
 

URL for this unit of description

URL: http://lnyr.eleveltar.hu/BFLQuery/detail.aspx?ID=264044
 

Social Media

Share
 
Home|Shopping cartno entries|Login|de en fr it nl sl ar hu ro