P (3165) Magánlevéltárak - P szekció, 13. sz.-21. sz. (Fondfőcsoport/Szekció)

Archive plan context


Information on identification

Ref. code:P (3165)
Ref. code AP:P
Title:Magánlevéltárak - P szekció
Creation date(s):between 13th cent. and 21th cent.
Level:Fondfőcsoport/Szekció

Information on extent

Hagyományos papír alapú adathordozó

Running meters:3722.94

Additional comments

Comments:A mai értelemben vett családi gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárában lévő családi letétek, valamint a szintén itt őrzött ún. Törzsanyag és az Országos Levéltárban magánosok és családok által állandó megőrzésre, vagy visszavehető letétként elhelyezett iratok, továbbá a régi kormányhatósági és bírósági levéltárakból kikerült családi vonatkozású dokumentumok alkotják. A gyűjtemény nem lezárt, napjainkban is folyamatosan kiegészül és gyarapszik. A vásárlás, ajándékozás, vagy hagyományozás útján bekerült iratok a levéltár tulajdonát képezik, ellentétben a (zárt) letétbe helyezett, ideiglenes vagy állandó megőrzésre átadott iratokkal. A "családi levéltár" az ismert levéltár típusok közül az egyik legkorábbi, hiszen eredeti célja a család jogbiztosító iratainak őrzése, és - mivel azok tartalma a XIX. századig "élő jog" - (főként birtok-) perekben történő felhasználása volt. Ennek érdekében már a középkor folyamán külön tárolóeszközökben (zsák, láda) és főként a tehetősebb nagybirtokos családok esetében lakóhelyük (udvarház, kastély, vár) elkülönített részében, szakszemélyzet (custos) felügyeletében őrizték. Még a leggondosabb őrizet esetében is nagymérvű pusztulás fenyegette és érte a levéltárakat - itt elsősorban a közismert természeti (árvíz, tűzvész) és nemzeti katasztrófák, (tatár, török dúlás,) játszottak döntő szerepet. A nagyobb családok a XVIII-XIX. század folyamán iratanyaguk egy részét maguk rendeztették, lajstromoztatták, s látták el segédlettel. A kialakított eredeti rendet a MOL lehetőség szerint megtartotta. A rendezetlenül, avagy fenn nem tartható rendszerben bekerült levéltárak rendezésre illetve átrendezésre kerültek. A mai családi levéltárak és személyi fondok már a legkülönbözőbb rendeltetéssel keletkezett iratoknak az összességét jelentik. A család tagjainak személyi iratain kívül azoknak a hivatali és társadalmi funkciói során keletkezett iratai mellett megtalálhatóak az egész család rangemelési-, nemességi-, és birtokjogi-, gazdálkodási-, igazgatási iratai. Tartalmazza ezen felül a beházasodott és rokon családok, valamint a család birtokait korábban birtoklók iratait is. A családi levéltárakat alkotó legjellemzőbb iratfajták az alábbiak: adománylevél (donatio), adóslevél (obligatio), adósságkimutatás, alapítványi okirat, alkalmazottak nyilvántartása (conventionale), anyakönyvi kivonat, becsű (aestimatio), céhszabályzat, címerkérő folyamodvány, egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio), gyászjelentés, halotti címer, házassági szerződés, idéző-, kereset-, kezes-, osztálylevél, leltár, leszármazási táblázat, napló, nemeslevél, nyílcédula, pertest, örökvallás (fassio), összeírás (conscriptio), számadás (ratio), szerződés (contractus), tanúvallatás, urbárium, úrbéri tabella (tabella urbarialis), úriszéki jegyzőkönyv (sedis dominalis). A P szekció tartalmazza Magyarországon a legtöbb családi levéltárat. A több száz családi levéltár közül említést érdemelnek az olyan nagybirtokos családok levéltárai, mint a Balassa (55 ifm), Batthyány (211,60 ifm), Bethlen (2 részben 36,11 ifm), Bretzenheim (2 részben 41,55 ifm), Csáky (106,20 ifm), Dessewffy (26,64 ifm), Esterházy (4 részben 497,44 ifm), Festetics (273,67 ifm), Forgách (2 részben 30,28 ifm), Habsburg (60,27 ifm), Károlyi (2 részben 291,42 ifm), Orczy (35,71 ifm), Széchényi (67,73 ifm), Teleki (3 részben 79,76 ifm), Zichy (82,88 ifm), Zichy-Ferraris (25,46 ifm). Fontos adatokat szolgáltatnak a kisebb terjedelmű levéltárak is, mint a Berzeviczy (3 részben 22,38 ifm), Jankovich (15,54 ifm), Jeszenák (23,46 ifm), Lónyay (16,66 ifm), Máriássy (20,90 ifm), Perényi (17,00 ifm) és más közép- és kisnemes családok levéltárai is, amelyekhez nagy számban csatlakoznak kisebb vagy csak igen hiányosan ránk maradt családi levéltárak vagy éppen azok töredékei, egyes iratai. A történeti Magyarország életében kiemelkedő szerepet betöltő ún. történelmi családok némelyikének fennmaradt iratanyaga sajnos nem mérhető a személyek jelentőségéhez. Így például nem maradt fenn összefüggő levéltára a Báthory, Bocskay, Bercsényi, Thököly családoknak sem. Természetesen - éppen kiemelkedő szerepük folytán - más, korabeli családok anyagában számos rájuk vonatkozó adat lelhető fel. Ismert, jelentős levéltárak semmisültek meg mint a Rákóczi-Aspremont, Grassalkovich, Khuen-Héderváry, Habsburg, részben még a család (Habsburg) részben már a MOL őrizetében, a két nagy iratpusztulás 1945, 1956 idején. (Ld. Bakács István: A MNM levéltárának története az Országos Levéltár keretében. Bp., 1972. Klny. A LK XLIII. évfolyamából). Érzékeny veszteséget jelentett, hogy számos levéltár, illetve levéltárrész őrzőhelye az új országhatárok kialakítása után idegen fennhatóság alá került: Andrássy Szlovákia, Zrínyi, Frangepán Horvátország, Teleki, Wesselényi Románia, Esterházy, Pálffy Ausztria. Az elmúlt évtizedekben a családi levéltárak kutatottsága szembetűnően növekedett és folyamatosan növekszik napjainkban is. Ez egyrészt a saját családjuk múltja iránt érdeklődőknek, másrészt a tásrsadalomtudományok művelőinek köszönhető, hiszen ez a levéltár típus bőven rejt még kiaknázatlan forrásanyagot különféle tudományágak számára. Hogy csak néhányat említsünk: genealógia, heraldika, politika- gazdaság-, hely-, művelődés- hadtörténet. Ennek a fokozódó igénynek próbált és próbál a jövőben is megfelelni a MOL a P szekció kutatási és nyilvántartási segédleteinek újabb sorozatával, illetve önálló köteteivel. A családi levéltárak anyagának nyilvántartása, a Magyar Országos Levéltár Fondjainak és Állagainak Jegyzéke I. kötet. Budapest, 1996. nyújt tájékoztatást a szekcióban található levéltári egységek jelzetéről (törzsszám), megnevezéséről (címe), koráról (évkör) és terjedelméről (iratfolyóméter). Bővebb segédletet jelentenek a kutatók számára a nagyobb terjedelmű és jelentősebb levéltárakról, az önálló kötetekben már közrebocsátott áttekintő raktári jegyzékek, a repertóriumok (ezek részletezését, felsorolását lásd az érintett családok leírásánál), illetve a kisebb családi és személyi fondokhoz készült alábbi repertóriumok. - Magyar Országos Levéltár. Kisebb családi és személyi fondok I. kötet 1-444. Törzsalapszámok. Áttekintő raktári jegyzék. Összeállították: Bakács István és Dávid Lászlóné. Bp., 1968. Levéltári Leltárak 44. - Magyar Országos Levéltár. Kisebb családi és személyi fondok II. kötet 445-649. alaptörzsszámok. Repertórium. Összeállították: Bakács István és Dávid Lászlóné. Bp., 1969. Levéltári Leltárak 47. - Magyar Országos Levéltár. Kisebb családi és személyi fondok III. kötet 650-1560. alaptörzsszámok. Repertórium. Összeállította: Bakács István. Bp., 1971. Levéltári Leltárak 53. - Magyar Országos Levéltár. Kisebb családi és személyi fondok IV. kötet (44, 1821-1825), (49, 1846 -1848), (499, 1826-1839), (639, 1809-1813, 1842-1845) törzsszámok. Repertórium. Összeállították: Pap Gáborné és Pataky Lajosné. Bp., 1976. Levéltári Leltárak 65. - Magyar Országos Levéltár. Kisebb családi és személyi fondok V. kötet (21, 1841), (58, 1919-1922, 1926-1928), (505, 1934-1935), (1046, 1804-1805), (588, 1868-1870), (600, 1860-1865), (607, 1912-1916) törzsszámok. Repertórium. Szerkesztette: Pap Gáborné. Bp., 1981. Levéltári Leltárak 78. - Magyar Országos Levéltár. Kisebb családi és személyi fondok VI. kötet. Repertórium. Szerkesztette: Fazekas István. Bp., 1999. Magyar Országos Levéltár Segédletei 5. Ezekhez a repertóriumokhoz - természetesen a legutóbb megjelent VI. kötet kivételével - névmutató is készült: Családnévmutató a Magyar Országos Levéltárban őrzött családi levéltárak és gyűjtemények irataihoz (1526-1945) Bp., 1981. Fontos tudni, hogy a családi levéltárak szisztematikus átnézése során lehetőség szerint minden Mohács előtt keletkezett oklevelet kiemeltek és a Q szekcióba soroltak be. Ugyanígy jártak el az anyagban található tervek és térképek esetében is, előbbieket a T, utóbbiakat a S szekcióba helyezték át. Az anyagvédelmi okokból csak mikrofilmen kutatható családi levéltárakról A Magyar Országos Levéltár anyagáról készült mikrofilmek a filmtárban. Bp., 1983. Levéltári leltárak 81. című kötet ad tájékoztatást. Mivel a családi levéltárak anyagára a történettudomány szinte valamennyi ága, rokon és társtudomány forrásként hivatkozik lehetetlen az eddig megjelent összes kiadványt felsorolni, ezért csak a kifejezetten családtörténettel foglalkozó legújabb szakmunkákat említem meg: - A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I. kötet A-J. Összeállította Gudenus János József. Bp., 1990. - A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája II. kötet K-O. Összeállította Gudenus János József. Bp., 1993. - A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája III. kötet P-S. Összeállította Gudenus János József. Bp., 1998. - A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája IV. kötet Sz-Zs Összeállította Gudenus János József. Bp., 1998. - A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája V. kötet. Kiegészítések, pótlások, névmutató A-Zs. Összeállította: Gudenus János József. Bp., 1999. - Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. 1-6 k. Bp., 1939-1944. - Turul: A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye. Bp. MCMXCII - Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. sz. Bp., 1993.

Kiegészítő adatok

Kutatóterem megnevezés:Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.
Leírási egység állapota:Aktív (alapértelmezett)
 

Files

Files:
  • 3165_Assist_6.2988221E9.xls
 

Usage

Permission required:Nincs
Physical Usability:Korlátozás nélkül
Accessibility:Nyilvános
 

URL for this unit of description

URL: http://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=3571
 

Social Media

Share
 
Home|Shopping cartno entries|Login|de en fr it nl sl ar hu ro