HU BFL VII.151 Rupp Zsigmond közjegyző iratai, 1875-1918 (Fond)

Archive plan context


Information on identification

Ref. code:HU BFL VII.151
Ref. code AP:HU BFL VII.151
Title:Rupp Zsigmond közjegyző iratai
Creation date(s):1875 - 1918
Creation date(s), scattered dates:to 1939
Level:Fond

Information on extent

Extent:19.1
Running meters:19.10
Raktári egységek:kisdoboz : 153 (18.36 ifm)
kötet : 29 (.74 ifm)

Information on context

Administration history:Létrehozás, jogelőd:
A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt, amelyet azonban már 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálására azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. Hazánkban 1875 augusztus elsejétől kezdtek el működni a magánközjegyzői irodák. A Budapesti királyi Törvényszék területén 1875-ben 12 magánközjegyzői kerületet állítottak fel.

Rupp Zsigmond – neves budapesti polgár család tagja, virilis – magánközjegyzői jogosítványa 1875 augusztus 1-től 1897 június 24-ig az I-II. kerületre, ezt követően 1918-ig az V. kerület egyik körzetére volt érvényes. Budai körzetében 1897-től Rónay Károly követte. Bár Rupp Zsigmond már 1917-ben meghalt, az érvényes közjegyzői törvény értelmében helyettese egészen az új közjegyző kinevezéséig Rupp nevével adott ki okiratokat.

Jogszabályok:
Az intézmény létrehozására az 1874:XXXV., első jelentősebb módosítása az 1884:VII. tc.; a hagyatéki eljárásban történő közreműködésre: előző tc. ill. 1894:XVI. tc.
Rendeletek: Rupp áthelyezése: 43380/1897. I.M.; utódjának kinevezése: 502/1918. I.M.

Hatáskör:
A közjegyző jogcselekmények és jogi jelentőségű tények közhiteles tanúsítására, köziratok készítésére, a hatáskörébe utalt nem peres eljárások lefolytatására, pénz , értéktárgy és értékpapír megőrzésére, jogi tanácsadásra, valamint a felek korlátozott körű képviseletére feljogosított, államilag kinevezett, jogi végzettséggel, szakvizsgával és meghatározott gyakorlati idővel rendelkező személy. A közjegyző tevékenysége során keletkező közokiratok a bennük foglalt tényeket teljes mértékben bizonyítják, tehát hatálya a bírósági ítéletével egyezik.

Felépítés, hierarchia:
Az igazságügyminiszter nevezte ki. Elsőfokon felügyeleti, fegyelmi és egyben érdekképviseleti szerve a Budapesti (területi) kir. Közjegyzői Kamara. Másodfokú felügyeleti és fegyelmi szerve a Budapesti (területi) kir. Törvényszék. A latin típusú közjegyző jogász, aki az állam felségjogi aktusával nyeri el hivatalát. Az állam a közhitelesség védelme érdekében korlátozza a versenytől a közjegyzők számát. A magánközjegyzők a feleket egyformán tartozik tájékoztatni.

Megszűnés, jogutód:
1875. augusztus 1-től 1897 június 24-ig az I-II. kerületre, ezt követően 1918-ig az V. kerület. Budai körzetében 1897-től Rónay Károly követte. Bár Rupp Zsigmond már 1917-ben meghalt, az érvényes közjegyzői törvény értelmében helyettese egészen az új közjegyző kinevezéséig neve alatt adott ki okiratokat.
Archival history:Az államosítás - 1949 - után a fővárosi illetőségű bíróság (Budapesti Megyei Bíróság) vette át iratait és a könyveit. 1958-ban a Fővárosi Bíróság Közjegyzői Irattárából került a BFL-be.

Information on content and structure

Contains:Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben) felvétele. Kötelező a közokirat a következő esetekben: házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (ház. szerz.,) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei.
Tanúsítványok kiállítására vonatkozó hatáskör: okiratok másolatainak hitelesítése, kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítése, és a fordításoknak, a névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről készült jegyzőkönyvek, végrendeletek valamint halálesetre szóló más rendelkezések.

A kor magánjoga két alakilag elkülönülő végrendelkezést tett lehetővé: magánvégrendeletet és közvégrendeletet.

A magánvégrendelet lehetett:
* közjegyzőnél letett,
* szóbeli és írásbeli és mindkettő lehetett:
* rendes vagy kiváltságos,
* az írásbeli pedig lehetett nyílt vagy zárt.

Közjegyzőnél letett végrendelet esetén a közjegyző átveszi a végrendeletet tartalmazó zárt borítékot, azt letétbe helyezi és a végrendelkező halálakor felbontja, vagy annak kérésére részére visszaadja. Közvégrendeleteket 1886 után csak közjegyzőnél lehetett tenni. Ezt megelőzően a járásbíróságoknál is lehetett közvégrendeletet tenni, ezután csak kivételesen. Vakok 1875-től csak közvégrendeletet tehettek.
Közjegyzőnél letett végrendeletek kellékei a következők:
* személyes megjelenés,
* két tanú, vagy egy másik közjegyző jelenléte és ezen körülmények feltüntetése az okiraton. Amennyiben nyílt végrendeletet nyújtanak át a közjegyzőnek, akkor fenti körülményeken túl a közjegyzőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy ügyfele ír és olvas azon a nyelven, amelyen a végrendelet fogalmazódott. Visszavonás esetén külön szabályozás érvényes erre az esetre.

A közjegyzői törvény életbe lépése után már csak azok a házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó jogügyletetek voltak érvényesek, amelyek közjegyzői okmányba voltak foglalva. Házasfelek vagyonjogi viszonyaikat szabályozták a házassági szerződések házasság tartamára, illetve halál esetére. A házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. A szerződés egyik felet sem zárhatta ki teljes körűen a rendelkezett vagyonból. 1886-tól szerződés akár a jegyesek, akár pedig a már házasok esetében is megkívánta a közjegyzői okiratba foglalását. Ha a házassági szerződés halál esetére vonatkozó intézkedést is tartalmazott, akkor annak meg kellett felelnie a végrendelkezés esetére előírt követelményeknek. Ha az egyik házas fél végrendelkezés nélkül halt meg, akkor a házassági szerződést tekintették alapnak a vagyoni megosztáshoz. A szerződés csak abban az esetben bonthatták fel egyoldalúan, ha a házasság semmis vagy érvénytelen, ha a házasságot felbontották, ha a házasok ágytól-, asztaltól külön éltek. Ilyen esetekben a szerződésekből származó jogok és igények külön szabályok alá estek.
Rupp Zsigmond 1876-ban 1600 okiratot vett fel, amelyből 42 házassági szerződés volt. Később éves átlagban kb. 1200 okiratot vett fel. A két budai közjegyzői kerület közül az északi –Óbuda, Újlak–és a középső budai városrészek: Tabán, Krisztinaváros és Viziváros, valamint a környék falvaiból keresték fel általában, de mivel nem volt közjegyző választási kényszer, az ország, illetve Budapest bármely területéről fordulhattak hozzá. Kezdetben jellemző az ügyvédi típusú tevékenység folytatása (adás-vételi szerződések), de tevékenysége fokozatosan a közokirati-közhitelességi irányba fejlődik.

Hivatalos nyelvként a magyar természetszerűleg kötelező volt az okiratok kiállításánál, de a közjegyzők idegen nyelvű (legtöbbször német) okiratok kiállítására nyelvjogosítványt szerezhettek. Az első időszakban Rupp Zsigmond iratai között nagy mennyiségű a német nyelvű irat, de az I. világháborúig számuk fokozatosan csökken.
Appraisal and destruction:Irattárilag a névaláírás hitelesítéseket selejtezte, amely tényt az ügykönyvben is jelezett. Társadalomtörténeti kutatások alapvető forrása, de előfordul politikai vonatkozás.
System of arrangement:Középszinten rendezett okirati sorozat, darabszinten rendezett ügykönyvek és mutatók. 1-gyel kezdődő okirati sorozat. Az iratanyag sajátossága, hogy ugyanazon közjegyzői segédkönyveket, az irodát továbbvivő és az iratokat és a segédleteit megőrző utód közjegyző tovább vezette, illetve más közjegyzői körzetbe történő áthelyezés után a közjegyzők az addig vezetett segédleteket vitte tovább. A segédkönyvek a könyvet megnyitó közjegyzőnél lettek letéve.

Conditions of access and use

Access regulations:Jogi helyzet: közirat

Kutathatóság: szabadon kutatható.
A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható.
Reproduction conditions:Másolható
Language:magyar
német
Physical properties:A szálas iratok általában jó állapotban, a kötetek újrakötve.
Finding aids:Az iratanyag darabszintű leírása (adatbázis) a Közgyűjteményi Portálon (Hungaricana) kutatható.
Eredeti irattári segédletek: ügykönyvek és ügykönyvi névmutatók, végrendelkezők betűsoros névmutatója. Az iratokhoz raktári jegyzék, valamint darabszintű segédlet készült, amely az interneten az iratokkal együtt elérhető (archivportal.hu).
Személynévmutató: 1875-1892, 1898-1917
Iktatókönyv: 1875-1918 (1921)
Végrendeletek betűsoros jegyzéke: 1875-1918 (1939)
Letétkönyv: 1875-1918 (1939)
Elektronikus segédlet: 1875-1918, az elektronikus segédlet elkészült.

Information on related materials

Originals (existence, storage location):Minden közokirat eredetijét meg kellett őriznie, ezért a levéltárban őrzött iratok szinte kivétel nélkül eredetiek. Azokban az ügyekben keletkezett iratokat, amelyeket a bíróság megbízásából vett fel (1928 előtti hagyatéki eljárások), eredetiben bocsátotta a bíróság rendelkezésére.
Copies (existence, storage location):Online elérhető. 22722 digitális kép készült, amely az interneten is kutatható
Related material:Saját intézményben:
A VII. fondfőcsoporton belül: az utód(ok), az I. kerületben: Rónay Károly VII 153. 1898-1929. 41 doboz és 17 kötet. 5,35 fm.
Az V. kerületben: Barcs Béla VII. 178., aki 1918-1939-ig volt közjegyző és a könyveit folytatta. 25 doboz, 11 kötet. 3,29 fm
IX. 260. Budapesti kir. Közjegyzők Kamarája, 164 doboz 20 kötet 20,86 fm.
A közjegyzői kamaránál az ügyviteli, igazgatási és egyéb rendszer szerint kialakított tárgyi csoportokon kívül, az egyes közjegyzőre vonatkozó iratokat dossziékban gyűjtötték és évek szerint betűrendbe sorolták. Rupp Zsigmond. 1895-ig titkára, 1917-ig elnöke volt. Itt találhatóak az irodájára, szabadságaira, helyetteseire stb. vonatkozó iratai.
XXV. fondfőcsoportban azok a közjegyzők, akik rendszerint a kerületi illetékességnek megfelelően vezették tovább a magánközjegyzők könyveit.

Más intézményben:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Igazságügyi Minisztérium iratai. XIX fond.
Publications:Az intézményre, működésére és a közjegyzői gyakorlatra:
Királyi Közjegyzők Közlönye. Folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára.
Berzsenyi László: A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. és az ennek módosítása és kiegészítése tárgyában hozott 1886: VII. törvénycikkek mai érvényükben. Magán kiadás. Keszthely, 1930.
Ökröss Bálint: A magyar közjegyzői törvény, az e törvényre vonatkozó ministeri rendeletekkel, összehasonlító és kiegészítő jegyzetekkel. Budapest, 1875. Kiadja: Ráth Mór.

A polgári magánjogra:
Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire. VIII. kiadás. Bp., Franklin-társulat 1902. Reiner János által átdolgozott harmadik kiadás

A közjegyzői iratok forrásértéke:
Benda Gyula: A közjegyzői iratanyag a történész szemszögéből. In: Pest–Buda egyesítésének 125. évfordulója. 1873-1998. Magyar Történészhallgatók Egyesülete, Budapest, 1998. 57-59. o.
Kenyeres István-Sipos András (szerk) : Budapest Főváros Levéltárának ismertetője. A jogszolgáltatási fejezet.
Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla: A közjegyzőknél keletkezett iratok jogi helyzete, levéltári átvételük problémái. In. Levéltári Szemle. 2002/2. 27-33. o.
Sarusi Kiss Béla: A közjegyzői iratanyag a levéltáros szemszögéből. uo. 51-56. o

Rupp Zsigmond iratai között található, egy családra vonatkozó összetartozó iratok feldolgozása:
Mészáros Borbála: Egy óbudai szőlőműves család közjegyzői irataik alapján. In: Fons, V. (1998) 4. sz.

Rupp Zsigmond irataiból facsimile közlés:
Rupp Zsigmond közjegyző okirata, melyben a vőlegény Bartos József adóbiztos és mennyasszonya, Kocsa Eszter kötelezik magukat, hogy a házasságukból születendő gyermekeiket a római katolikus vallásra kereszteltetik. 1896. augusztus 15. In: Tisztviselők a Városházán. Válogatás Budapest Főváros Levéltárának irataiból. Hely és é.n.

Levéltári rendjére még:
Bónis György: A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. (Kapitalista és szocialista korszak). Levéltári alapleltárak. II. Budapest, 1966. 140-194. o.
Digitális tartalom:Hungaricana

Additional comments

Comments:Kötetek restauráltak és újra vannak kötve.
 

Usage

Permission required:Nincs
Physical Usability:Korlátozás nélkül
Accessibility:Nyilvános
 

URL for this unit of description

URL: http://lnyr.eleveltar.hu/BFLQuery/detail.aspx?ID=137995
 

Social Media

Share
 
Home|Shopping cartno entries|Login|de en fr it nl sl ar hu ro