(8260) Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és intézményei. vállalatai, 1830-1957 (Fondcsoport/Levéltár)

Archive plan context


Information on identification

Ref. code:(8260)
Title:Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és intézményei. vállalatai
Creation date(s):1830 - 1957
Level:Fondcsoport/Levéltár

Information on extent

Hagyományos papír alapú adathordozó

Running meters:133.57

Additional comments

Comments:A vállalat 1891. június 9-én alakult. A borsodi szénbányászat ekkor már több évtizedes múltra tekinthetett vissza. A bánszállási és királdi bányákat már az 1840-es években művelték. A vasúti hálózat kiépítése és a nagyipar megjelenése után a termelés nagyobb mértékűvé vált, kiterjedt Disznóshorvát, Felsőnyárád, Sajókaza és Pereces környékére is. Ezeknek a bányáknak a művelésére alakult meg 1881-ben a Melczer Géza és Társai Czenter-Királdi Kőszénbányák Vállalata, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. jogelődje. Az 1891-ben alakult részvénytársaság nem csak a Melczer-féle vállalkozást vásárolta meg, hanem a Borsod megyében működött számos, kisebb-nagyobb bányákat. Emellett az Egri Érseki Papnevelő Intézettől megszerezte a Királd, Sajómercse, Bóta és Uppony községek határában elterülő szénvagyon kiaknázási jogát, a későbbiekben pedig a megyében található szinte valamennyi szénterületet. A vállalat fejlődésének új irányt adott a tatai szénmedence felfedezése 1896-ban. Az új felfedezés a vállalat által finanszírozott geológiai kutatások eredménye és jutalma volt. A MÁK Rt. működésének súlypontja ettől kezdve a Dunántúlra helyeződött át. Megvásárolta a gr. Eszterházy-féle szabad rendelkezésű uradalom, továbbá Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida, Tarján, Környe és Szár község szénjogait. Újabb területvásárlásaihoz többszöri alaptőkemelés, majd 1901-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hitelei biztosítottak fedezetet. A kiváló minőségű tatai szén hamarosan a szénpiac legkeresettebb cikke lett. A vállalat által létesített bányatelepekből nőtt ki az 1902-ben önálló községgé vált Tatabánya, amelynek községi intézményei, a jegyzői hivatal, az egyházak a vállalat befolyása alá kerültek, az iskolák, kisdedóvók, kórházak vállalati intézményként alakultak meg. 1910-ben a Borsod megyei bányák működtetésére megalapította a Borsodi Szénbányák Rt-t, amely önálló vállalatként működött, de részvénytöbbsége a MÁK tulajdonában maradt. Az első világháború végére a MÁK Rt. az ország legnagyobb bányavállalata lett. Kezdettől fogva nagy súlyt fektetett a technikai fejlesztésekre és a bányászathoz kapcsolódó valamennyi melléküzemág kiépítésére, a teljes vertikum kialakítására. 1924-ben a másik nagy bányavállalattal, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-vel kartell-megállapodást kötött, felosztották a hazai szénpiacot és megállapodtak a szénárakban. Az 1940-es évek elejére a MÁK Rt. a Magyar Általános Hitelbank közreműködésével hatalmas konszernné alakult, amely számos különböző, egymással vertikális kapcsolatban álló bánya- és gyáripari üzemet és vállalatot egyesített magában. Üzemeiben és vállalataiban folytatott, szénbányászaton kívüli tevékenységei: brikett- és kokszgyártás, szénlepárlás, a bányaüzemekben szükséges robbanóanyagok gyártása, karbidgyártás, villamos energia előállítás, cement, mész, beton, tégla, üveggyártás. Legjelentősebb létesítményei közé tartozott a tatabányai központi hőerőmű és a felsőgallai alumíniumkohó. Leányvállalatai és érdekeltségei: Hazai Üvegipari Rt. (később Sajószentpéteri Üveggyár) 1895-től Hazai Mechanikai Palackgyár Rt. 1903 Nyergesújfalui Cementgyár Rt. 1917 Beremendi Portlandcement és Mészművek Rt. 1917 Abonyi Műmalom és Villamossági Rt. 1920 Szilvásváradi Mészművek Rt. 1921 Fejérmegyei Villamossági Rt. 1922 Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. 1925 Pannónia Áramszolgáltató Rt. 1929 Balatonvidéki Villamossági Rt. 1931 Központi Gáz- és Villamossági Rt. 1931 Tatai Szén és Brikettárusító Rt. 1934. Székelyföldi Villamossági Rt. 1942 Számos más, sok szenet fogyasztó iparvállalatban is szerzett érdekeltséget, mint pl. az Ipari Robbanóanyag Rt-ben (1922) és a Magyar Általános Útépítő Rt-ben (1928). A MÁK Rt. mezőgazdasági jellegű üzemeket is működtetett: már az első világháború éveiben megvásárolták a Tatabányához közel fekvő 6.600 (magyar) holdas síkvölgyi föld- és erdőbirtokot és a 2.600 holdas szári uradalmat és a körtvélyesi gazdaságot. 1921 után haszonbérbe vették a fácánkerti gazdaságot. A vállalati nyugdíjpénztár Baranya és Fejér megyében szerzett birtokokat. Ezek a mezőgazdasági üzemek biztosították az alkalmazottak élelemhez juttatását az első, majd a második világháború idején. A bányák 1946 nyarán történt államosítása után a bányatelepek kiváltak a MÁK Rt-ből, és a MÁSZ (Magyar Állami Szénbányák) kezelésébe kerültek. A MÁK Rt. iparvállalatait 1948 márciusában államosították, s ezzel a vállalat gyakorlatilag megszűnt. Jogutódai közül a szocializmus idején a Tatabányai Szénbányák Vállalat volt a legjelentősebb. Ipari üzemeinek sorsa az "egy iparág - egy vállalat" jelszava alatt történt átszervezések során szinte követhetetlenné vált. A vállalat iratanyagának nagyobb része 1952 folyamán került a Levéltárak Országos Központjában működő vállalati csoport, majd a Központi Gazdasági levéltár őrizetébe. 1956-ban a Pénzintézeti Központ adott át jelentős mennyiségű vállalati iratanyagot. Sajnos, a háború alatt elpusztultak azok az iratok, amelyeket a Síkvölgyi erdőgazdaság biztosnak vélt épületeibe szállítottak (főleg üzleti könyvek). Nem maradt fönn a vállalat bel- és külföldi üzleti levelezése, sem az egyes vállalatok, üzemek és telephelyek között folytatott belső levelezés. A kár mértéke megállapíthatatlan. A fennmaradt iratanyag rendezésére 1954-ben, majd 1956-ban került sor. Az állagokat a MÁK Rt. szervezeti felépítésének ismeretében alakították ki. Eredeti kutatási segédletek nem maradtak fenn. A leányvállalatok és érdekeltségek általában külön fondot alkotnak. 1967-ben jelent meg a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és Vállalatai c. két kötetes repertórium (készítette Sárközi Zoltán, Levéltár Leltárak 40. sz.), amely ma is elsőrendű kutatási segédlet. A felszámolás alatt álló Tatabányai Szénbányák Vállalat iratanyagának átvételekor még kerültek elő államosítás előtti, MÁK-korszakbeli anyagok is. 2001-ben megtörtént ezek belerendezése a meglévő iratanyagba. A veszteségek ellenére a MÁK Rt. fennmaradt iratanyaga páratlan értéket képvisel. A vállalat az ország területének nagy részén meghatározó jelentőségű gazdasági és társadalmi befolyást gyakorolt, s ez tükröződik iratanyagában. Nem csak bányászattörténeti, helytörténeti, hanem általában gazdaság- és társadalomtörténeti, műszaki és geológiai szempontból is értékes forrásanyag. Legjelentősebbek a közgyűlési, igazgatósági, végrehajtó bizottsági és titkársági állagok, de a jogügyi és a bányaműszaki osztály iratainak nagy része is értékes forrás. A vállalat szociális, kulturális és egészségügyi tevékenységét, munkáspolitikáját dokumentáló - elsősorban a Titkárság és a Személyzeti osztály állagában található - iratai a történettudomány legkülönbözőbb ágazatainak érdeklődésére tartanak számot.
 

Files

Files:
  • 8260_Assist_5.2227794E9.doc
 

Usage

Permission required:Nincs
Physical Usability:Korlátozás nélkül
Accessibility:Nyilvános
 

URL for this unit of description

URL: http://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=11629
 

Social Media

Share
 
Home|Shopping cartno entries|Login|de en fr it nl sl ar hu ro