P 999 Feministák Egyesülete, 1904-1959 (Fond)

Archive plan context


Information on identification

Ref. code:P 999
Ref. code AP:P 999
Title:Feministák Egyesülete
Creation date(s):1904 - 1959
Level:Fond

Information on extent

Hagyományos papír alapú adathordozó

Running meters:7.80
Raktári egységek:Boríték : 3 (0.05 ifm)
Mintacsomó : 4 (0.5 ifm)
Nagydoboz : 63 (7.08 ifm)
Fedeles doboz : 1 (0,16 ifm)
Téka : 1 (0,01 ifm)

Information on context

Administration history:A Feministák Egyesülete 1904. december 18-án tartotta alakuló ülését. Bédy-Schwimmer Rózsa újságíró, politikus (Budapest, 1877. szept. 11. ? New York, 1948. aug. 3.) és Glücklich Vilma tanárnő (Vágújhely, 1872 ? Bécs, 1927. aug. 18.) kezdeményezte az egyesület létrehozását, amely kezdettől fogva csatlakozott a Magyar Nőegyesületek Szövetségéhez, a Nemzetközi Nőegyesületek Szövetségéhez, a Nők Választójogi Világszövetségéhez, majd az 1915-ben, Hágában megalakított Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért nevű szervezethez.
Glücklich Vilma az egyesület ügyvezetőjeként tevékenykedett, szerénységből nem viselte az elnöki címet. Emellett vezette az egyesület Gyakorlati Tanácsadóját is. 1922-től a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért genfi központjának főtitkáraként dolgozott. Schwimmer Rózsa az egyesület Politikai Bizottságát vezette és szerkesztette A nő című folyóiratot 1914-től 1920-ig, mely az egyesület hivatalos közlönye volt. (A folyóirat 1927-ig jelent meg. Elődje A Nő és a Társadalom volt, melyet 1907-1913 között adtak ki.) A Károlyi kormány alatt svájci követként dolgozott, majd 1921-ben emigrációra kényszerült. Haláláig az Egyesült Államokban élt, egész életét a feminizmus eszméinek szentelte. 1948-ban Béke Nobel díjra javasolták. Emigrációja alatt keletkezett levelezését, naplóit, összegyűjtött sajtókivágatait a New York Public Library Hungarika Gyűjteményében őrzik.
Az egyesület alapszabályaiban meghatározott célja a nők egyenjogúsításának elérése volt jogi és gazdasági téren. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele a választójog megszerzése volt. Síkraszálltak továbbá a nők tanulási jogáért, a férfiakéval egyenlő bérezéséért, küzdöttek többek között a gyermekmunka és a káros szenvedélyek ellen. Az egyesület a fent említett feminista világszervezettekkel, valamint más jelentős pacifista és jogvédő szervezetekkel folytatott levelezése révén bekapcsolódott a nemzetközi munkába, vezető tisztségviselői rendszeresen részvettek a konferenciákon. A Nők Választójogi Világszövetségének VII. kongresszusát 1913-ban Budapesten tartották.
Belföldön kitartó és következetes munkával igyekeztek megnyerni céljaiknak a vezető politikusokat, képviselőket, értelmiségieket.
Az egyesület 1907-ben Anya- és Gyermekvédelmi Bizottságot alapított Szirmay Oszkárné vezetésével. A jogi és egyéb tanácsra és anyagi segítségre szoruló anyákat támogatták információval, segéllyel, állásközvetítéssel. Segítettek a menhelyekről 15 éves korban kikerülő gyermekeknek pártfogót találni, rendszeresen látogatták a nevelőszülőknél lévő gyermekeket Budapesten és környékén. Ezeket a feladatokat az Állami Gyermekmenhely és a Fővárosi Árvaszék megbízásából végezték. A budapesti szülőintézetek vezetőinek jóváhagyásával a szülőotthonokban látogatták és tanáccsal látták el az arra rászoruló anyákat, róluk pontos feljegyzéseket vezettek. Szirmayné vezetésével védőnők képzésében is részt vettek.
Az említett bizottságon kívül Gyakorlati Tanácsadójuk és Pályaválasztási Tanácsadójuk segítette a hozzájuk fordulókat. Az egyesületnek Ifjúsági Bizottsága is volt, működésére azonban nagyon kevés adatot találunk.
Az első világháború alatt munkaközvetítő irodát és foglalkoztató műhelyt nyitottak.
Széleskörű szervezőmunkát végeztek vidéken is a nők körében, előadásokat tartottak, fiókegyesületeket alapítottak. A fiókegyesületek működésére vonatkozóan a levelezésben található némi adat.
Az egyesület nevét az 1918. dec. 22-i közgyűlésen Feministák Pártközi Szövetségére változtatták, 1920. dec. 30.-tól azonban ismét a régi elnevezést használták.
1942-ben pacifista magatartásáért betiltották az egyesületet, Mellerné Miskolczy Eugénia (Budapest, 1872. január 14. ? 1944?) titkár azonban megszervezte az illegális munkát. 1944 májusáig működött az egyesület engedély nélkül, majd beszüntette tevékenységét. Egyik vezetője, Vámbéry Melanie (Nagykanizsa 1882 - ) a holokauszt áldozata lett. Mellerné Miskolczy Eugéniát a nyilasok elfogták, halálának ideje nem ismert. 1946-ban posztumusz megkapta a Magyar Szabadság Érdemérem ezüst fokozatát.
1946. november 8.-án újjáalakulhatott az egyesület, de rövid működés után, az 561.890/1949/IV/3 BM sz. határozat feloszlatta azzal az indoklással, hogy az egyesület az alapszabálya szerinti hivatását és kötelességét nem tudja teljesíteni, célkitűzéseit pedig az alkotmány megvalósítja.
Archival history:Az egyesület addig keletkezett irattárának egy részét 1920-ban New Yorkba mentették ki, és a Public Libraryban helyezték el 75 évre meghatározott zárt letétként. Később levél és sajtóanyaggal gyarapodott a gyűjtemény (Kóbor Noémi egykori közlése).

Az egyesület iratai hiányosan maradtak fenn. Vámbéry Melanie, aki hosszú időn keresztül titkára volt az egyesületnek, az 1942-es betiltás után biztonságba helyezett bizonyos iratokat (egy részüket megsemmisítette), a többit a háború után családja visszaszolgáltatta az egyesületnek.

Az iratokat, valamint a könyveket és folyóiratokat Szirmay Oszkárné, az egyesület utolsó elnöke őrizte meg. Végrendeletében Kallósné Kóbor Noémi írónőre (Budapest, 1896. aug. 12-Budapest, 1959), az egyesület utolsó titkárára bízta azokat saját, az egyesületi munkát és a feminizmust érintő összegyűjtött levelezésével, egyéb irataival együtt.
Kóbor Noémi 1958-ban az Országos Széchenyi Könyvtárnak adta át az iratokat és a nyomtatott anyagokat további megőrzésre. Az iratok és az egyesület könyvtárának együtt történő kezelése azonban a könyvtárban nem volt megvalósítható, ezért kerültek azok Kóbor Noémi kívánságának megfelelően a Magyar Országos Levéltárba 1959-ben. Az egyesület iratait és könyveit ekkor a P 999-es törzsszámon helyezték el. Ebbe a fondba kerültek Kóbor Noémi levelei, feljegyzései is, valamint Mellerné Miskolczy Eugénia személyes levelezése.
Szirmay Oszkárné hagyatéka a családdal történt megállapodás szerint zárt letétként került levéltárba. (Ld.: P 987)

Átvétel Kóbor Noémitől: 476/1959 és 1211/1958 OL sz.
Átvétel a Párttörténeti Intézettől (Hébelt Ede hagyatékából származó egyesületi iratok): 1288/1961 OL sz.
Átvétel Budapest Főváros Levéltárától (pénztári napló): 2842/1967
Átvételek ajándékként: 2145/1971 (84. tétel) és 21/1977 OL sz.

Information on content and structure

System of arrangement:Az egyesületi és a magánlevelezés a levélírók betűrendjében van, a fogalmazványok a címzettek szerinti betűrendben.

Conditions of access and use

Finding aids:Az iratokhoz eredeti segédlet nincs.

Information on related materials

Related material:K 149-1917-2-3926 (alapszabály)
K 149-1932-4-2082 és 2083 (alapszabályok)
New York Public Library: Az egyesület 1920-ig keletkezett iratainak egy része, amit 1920-ban kimenekítettek, és a Schwimmer Rosika hagyaték
Petőfi Irodalmi Múzeum: Kóbor Noémi írónő (az egyesület utolsó titkára) hagyatéka
Politikatörténeti Intézet: VI. Személyi gyűjtemények, visszaemlékezések anyagában megtalálható: Ágoston Péter és Péterné, Hébelt Ede, Gárdos Mariska személyi hagyatéka
 

Usage

Permission required:Nincs
Physical Usability:Nem áll rendelkezésre
Accessibility:Nyilvános
 

URL for this unit of description

URL: http://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=3737
 

Social Media

Share
 
Home|Shopping cartno entries|Login|de en fr it nl sl ar hu ro